Országos akcióba kezdett a bérszövetség
Egyszerre indítottak kollektív munkaügyi vitát tucatnyi cégnél és intézménynél a szakszervezetek
Akcióba léptek a bérszövetségbe tömörült szakszervezetek: a 0 százalékos béremelési ajánlatot megelégelve egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát a közszolgálati, a közszolgáltatói és a szociális területen, csaknem tucatnyi cégnél és intézménynél. Ez az első egységes megmozdulása a folyamatosan bővülő, mostanra országossá vált bérszövetségi mozgalomnak.
Ilyen még nem volt: egységesen és egyszerre kezdeményeztek tucatnyi cégnél és intézménynél kollektív munkaügyi vitát az önkormányzati köztisztviselői, közszolgáltatói, szociális és kulturális szférában működő szakszervezetek. Ezek azok a szervezetek, amelyek bérszövetségbe tömörülve tiltakoznak a 0 százalékos béremelés ellen, s minden lehetséges módon próbálják kiharcolni az érintett munkáltatóknál az egységesen legalább 6 százalékos keresetnövekedést – magyarázta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki a bérszövetség megmozdulásainak a koordinálását is vállalta.
Mint ismert, a szövetség tagjai a közelmúltban a fővárosi tulajdonú cégeknél dolgozók érdekében a főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek írt levélben kezdeményeztek bértárgyalást, s miután kiderült, továbbra sincs értékelhető ajánlat a közszolgáltató, valamint a közszolgálati ágazatban sem – értsd: változatlanul és egységesen 0 százalék –, megállapodtak, továbbra is együtt lépnek fel a legalább 6 százalékos keresetnövelés kiharcolásért.
A szövetség a megalakulása óta folyamatosan bővül. A 0 százalékos ajánlat ugyanis nemcsak a fővárosi közszolgáltatói, hanem a közszolgálati területen dolgozókat is sújtja, országszerte. Az összefogáshoz a megalakulása óta a BKV-nál és a BKK-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, valamint az FKF-nél, a FŐKERT-nél, az FTSZV-nél, a FŐKÉTUSZ-nál , és a BUDAPEST KÖZÚT-nál jelen lévő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 mellett csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) is. Ekkor vált országossá a béremelésért indított mozgalom.
Kordás kiemelte, a bérszövetség tagjai fontosnak tartják a munkahelyek megőrzését, a kollektív szerződések tartalmának a megvédését és esetleges kiegészítését, de béremelés nélkül mindez kevés. Hozzátette: a szerveződésben résztvevők természetesen tisztában vannak a járvány okozta nehéz gazdasági helyzettel – s azzal is, hogy kormány tudatosan teszi tönkre az önkormányzatokat – a béremeléstől ennek ellenére nem tekinthetnek el, s további közös, egységes akciókat terveznek.
Fellner Gyula Alapítvány
Adó 1 %
Megtanultuk, mindig van lejjebb. Hiába hisszük, ennél már nem lehet, újra és újra kiderül, lehet. Amikor elindult a metrópótlás, sikerült olyan tartózkodó konténert kihelyezni Újpesten, amelyikben szó szerint a WC előterében volt a tartózkodó, ide lehetett bemenni két forduló között, itt lehetett eltölteni a műszaki pihenőt, de itt lehetett akár enni is. Sok jó ember kis helyen is elfér alapon, ki az asztal mellett ült és evett, ki pedig az ajtó túloldalán végezte a dolgát. Aki ezt kitalálta, azt gondolhatta, jó ezeknek így is! Hetekbe telt, míg sikerült kijárni egy másik konténer kihelyezését.
Nem sokkal volt jobb a helyzet tavaly, mikor a körúti villamospótlónál kellett hangot adni a dolgozók elégedetlenségének. Ott más megoldáshoz folyamodott a területért felelőtlen felelős döntéshozó. Nyilván volt kitől tanulnia, amolyan „ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.” alapon még lehetetlenebb feltételekkel kellett a beosztott járművezetőknek megküzdeniük, állhattak a kánikulában a napon, ázhattak az esőben, utazhattak villamossal a tartózkodóig, míg a váltás szabálytalanul furikázott a szerelvénnyel.
Persze, nem feltétlenül kellett pótlás ahhoz, hogy emberhez méltatlan állapotok uralkodjanak egy pihenőben, elég csak a Közvágóhíd végállomásra gondolni. Hemzsegtek csótányok, patkányok, kosz és rohadás fogadta a munkavállalókat az „épületbe” lépve. Bizonyára kínos lehetett a munkáltatónak a felhajtás, amit rendeztünk, mert azóta érdekes módon rohamsebesen sikerült felújítani a tartózkodót. Megszoktuk, a dolgozókat fenyegetik, bírságolják, ahol érik, bizonyára csupán jobbító szándékkal, hogy tanuljanak belőle. De vajon ki kéri számon azt a döntéshozót, aki ezt meg erte tenni:
Rabszolgatörvény
Időközben a parlament stílszerűen botrányos körülmények között elfogadta a rabszolgatörvénynek is nevezett Munka törvénykönyve módosítást. Szakszervezetünk sok helyen szót emelt ellene, mind önálló, mind pedig a Magyar Szakszervezeti Szövetség, mint konföderáció tagjaként. A MASZSZ szervezte meg a december 8-i tüntetést, ahol tízezres tömegben tiltakoztunk mi is a javaslat elfogadása ellen.
Előzmény
Környei Éva, a BKV Zrt. jogi- és humánpolitikai igazgatója a közelmúltban nyilatkozott egy újságnak, s a tartalom több lapban és internetes portálon is elterjedt. A „hallgattassék meg a másik fél is” – ez esetben a munkavállalókat képviselő szakszervezetét – elv alapján engem is megkérdezett jó néhány újságíró. Módom volt hát kifejteni az igazgatóasszony állításaitól merőben eltérő álláspontomat. Erre aztán a BKV sajtóosztálya reagált, nyilvánvalóan azért ők, mert az igazgatóasszony ezt az igen alacsony színvonalúra sikeredett írásos reagálást már nem vállalta. A cáfolatnak szánt közlemény egyszerűen értékelhetetlen, pontatlanságokat, téves vagy szándékosan torzított állításokat tartalmaz, s egyértelmű, hogy egyetlen célja a szakszervezet és a hangját emelni bátorkodó vezetőjének a lejáratása. Én ennek állok elébe. Egyúttal megosztom saját, részletesen alátámasztott állításaimat, érveimet.
Olvasom a BKV sajtóközleményét (megtalálható a BKV honlapján). Cáfolnak. Csak az az érdekes, a leírt szavakkal ellentétben nem az EKSZ állításait, hanem saját eddigi nyilatkozataikat. Bármennyire is sajnálatos, hogy kivonultak a bruttó 400 ezres ajánlatból, mégis azt kell mondjam, ez már egy fokkal jobb, mint amit eddig tettek. Idáig ugyanis azt próbálták elhitetni a buszvezetői hirdetésre jelentkezőkkel, valóban bruttó 400 ezer Ft-ot fognak keresni, amint elkezdenek a vállalatnál dolgozni. Idézem a hirdetés szövegét:
Előre bocsátom, az írásomban emlegetett bruttó 400 ezer Ft, melyet a BKV az új dolgozóknak ajánl, nem tévesztendő össze sem a BKV jelenlegi alkalmazottainak bérátlagával, sem a jelenlegi autóbuszvezetők bérének átlagával! Az elsőbe ugyanis teljesen eltérő munkaterületek vannak besorolva, a másodikat pedig elvileg nem érheti el egy új dolgozó bére. Vagy mégis? Ebben az írásomban erre keresem a választ.
A bliccelő pert nyert a BKK ellen. Sokan emiatt már a vezérigazgató fejét, pontosabban lemondását, leváltását követelik. A bíróság szerint ugyanis jogsértően magas a jegyárhoz képest a 92-szeres bírság aránya.
De nézzük, hogy is alakul ki a 92-szeres bírság (32 ezer Ft)! Tisztelt bliccelő feledékeny, meg aztán a megszokás is arra inspirálja, ne kezeljen jegyet felszállás után. Nagy feledékenységéből a fehér hollóként megjelenő jegyellenőr rángatja ki, figyelmeztetve hősünket szórakozottsága következményeire, mellékelve egy postai csekket is, amely az emlékezetet hivatott éberen tartani.