BKVSOKK

Rabszolgatörvény

Rabszolgatörvény

Időközben a parlament stílszerűen botrányos körülmények között elfogadta a rabszolgatörvénynek is nevezett Munka törvénykönyve módosítást. Szakszervezetünkgabo.jpg sok helyen szót emelt ellene, mind önálló, mind pedig a Magyar Szakszervezeti Szövetség, mint konföderáció tagjaként. A MASZSZ szervezte meg a december 8-i tüntetést, ahol tízezres tömegben tiltakoztunk mi is a javaslat elfogadása ellen.

Fontos tudni azonban, hogy ez az indítvány csupán egy állomása annak a folyamatnak, mely 2010-ben indult. Kezdődött a sztrájktörvény olyan mértékű módosításával, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a munkavállalók éljenek ezzel az érdekérvényesítő eszközzel. Ezt követte a ’92-es Mt. módosítása, ami ellen már a meggyengített érdekképviseletek érdemben fellépni nem tudtak. De a hatalom gyakorlói, akiknek fogalmuk sincs arról, mit is jelent munkavállalónak lenni, mit jelent a korábbi 144 óra többletmunka fokozatosan 400 órára emelése, ami éves szinten 50 munkanapot jelent. Ez leegyszerűsítve heti egy nap munkavégzés! Máshonnan megközelítve: a törvényes alapszabadság éves mértéke 20 nap, azaz 160 óra. Könnyű kiszámolni, hogy a négyszáz óra ennek a két és félszerese. Magyarul, nem csupán a szabadságot dolgoztathatja le a munkáltató, hanem további 30 napot is.

Ez a módosítás minden állításában hazug. Ráadásul, míg korábban munkaügyi szakemberek készítették ezeket a törvényjavaslatokat, vizsgálva annak egészségügyi, szociális és egyéb következményeit, most két olyan politikus adta be, akik még saját maguknak is rendre ellentmondtak nyilatkozataikban. A kormánypárt képviselői pedig hatalmas sikerként értékelték, hogy négy és fél millió munkavállaló érdekei ellen, visszaélve a kétharmad adta fölényükkel, cinikusan és gúnyosan mosolyogva elfogadták a módosítást.

Ez a kormány nyolc éve nem tárgyal senkivel, nem fogad el ellenvéleményt, saját akaratát mindenkire ráerőltetve diktatórikus módszerrel irányít. Nem számíthatunk semmilyen együttérzésre, a gyengéket eltapossa. Csak az erő szavából értenek, ezért meg kell mutatnunk, erősek vagyunk!  Ellenállási mozgalmat indítunk, nem állhatunk meg addig, míg meg nem értik, ennek a folyamatnak véget akarunk vetni! Nem csupán a négyszáz óráról, a hároméves munkaidőkeretről beszélünk, hanem arról, ahogy az embereket, az elesetteket eltapossák, a rászorultakat semmibe veszik.

A dolgozó nem akar még többet dolgozni! A munkavállalónak joga van a megélhetéshez szükséges jövedelmet megkeresni rendes munkaidőben. A munkavállaló azért akar többet dolgozni, mert a rendkívüli munkavégzés többlet díjazással megközelíti azt a pénzt, amiért érdemes dolgozni.  Rákényszerítenek minket a minél több munka vállalására, mert a bérek messze elmaradtak az elvárttól. Immáron ott tartunk, hogy az egész régióban sereghajtók lettünk. A cafeteria-juttatást is gyakorlatilag elvették, értelmetlenné tették. Jószerivel már csak focimeccsre lehet adómentesen igénybe venni, de azt is csak azért, hogy többen legyenek a sokmilliárdos stadionokban.

Szombaton elfoglaltuk a Kossuth teret, pedig az összes mozgósítható rendőrt kivezényelte a saját népétől rettegő hatalom. Megmutattuk: elég volt! Ha mindannyian elhisszük, hogy jogunk van szabad emberként élni, nem rabszolgaként, akkor nincs az a hatalom, nincs az a rendőrsereg, ami az elégedetleneket megállíthatja. Rajtunk a sor!

-gabo-

Hírek

ATV

atv.png

 

 

Bérszövetség 2

Országos akcióba kezdett a bérszövetség

Egyszerre indítottak kollektív munkaügyi vitát tucatnyi cégnél és intézménynél a szakszervezetek 

Akcióba léptek a bérszövetségbe tömörült szakszervezetek: a 0 százalékos béremelési ajánlatot megelégelve egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát a közszolgálati, a közszolgáltatói és a szociális területen, csaknem tucatnyi cégnél és intézménynél. Ez az első egységes megmozdulása a folyamatosan bővülő, mostanra országossá vált bérszövetségi mozgalomnak.

Ilyen még nem volt: egységesen és egyszerre kezdeményeztek tucatnyi cégnél és intézménynél kollektív munkaügyi vitát az önkormányzati köztisztviselői, közszolgáltatói, szociális és kulturális szférában működő szakszervezetek. Ezek azok a szervezetek, amelyek bérszövetségbe tömörülve tiltakoznak a 0 százalékos béremelés ellen, s minden lehetséges módon próbálják kiharcolni az érintett munkáltatóknál az egységesen legalább 6 százalékos keresetnövekedést – magyarázta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki a bérszövetség megmozdulásainak a koordinálását is vállalta.

Mint ismert, a szövetség tagjai a közelmúltban a fővárosi tulajdonú cégeknél dolgozók érdekében a főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek írt levélben kezdeményeztek bértárgyalást, s miután kiderült, továbbra sincs értékelhető ajánlat a közszolgáltató, valamint a közszolgálati ágazatban sem – értsd: változatlanul és egységesen 0 százalék –, megállapodtak, továbbra is együtt lépnek fel a legalább 6 százalékos keresetnövelés kiharcolásért.

A szövetség a megalakulása óta folyamatosan bővül. A 0 százalékos ajánlat ugyanis nemcsak a fővárosi közszolgáltatói, hanem a közszolgálati területen dolgozókat is sújtja, országszerte. Az összefogáshoz a megalakulása óta a BKV-nál és a BKK-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, valamint az FKF-nél, a FŐKERT-nél, az FTSZV-nél, a FŐKÉTUSZ-nál , és a BUDAPEST KÖZÚT-nál jelen lévő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 mellett csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) is. Ekkor vált országossá a béremelésért indított mozgalom.

Kordás kiemelte, a bérszövetség tagjai fontosnak tartják a munkahelyek megőrzését, a kollektív szerződések tartalmának a megvédését és esetleges kiegészítését, de béremelés nélkül mindez kevés.  Hozzátette: a szerveződésben résztvevők természetesen tisztában vannak a járvány okozta nehéz gazdasági helyzettel – s azzal is, hogy kormány tudatosan teszi tönkre az önkormányzatokat – a béremeléstől ennek ellenére nem tekinthetnek el, s további közös, egységes akciókat terveznek.

CLB
Generali biztosítások