BKVSOKK

Egy sajtóreagálás margójára

 

Előzmény

Környei Éva, a BKV Zrt. jogi- és humánpolitikai igazgatója a közelmúltban nyilatkozott egy újságnak, s a tartalom több lapban és internetes portálon is elterjedt. A „hallgattassékgabo.jpg meg a másik fél is” – ez esetben a munkavállalókat képviselő szakszervezetét – elv alapján engem is megkérdezett jó néhány újságíró. Módom volt hát kifejteni az igazgatóasszony állításaitól merőben eltérő álláspontomat. Erre aztán a BKV sajtóosztálya reagált, nyilvánvalóan azért ők, mert az igazgatóasszony ezt az igen alacsony színvonalúra sikeredett írásos reagálást már nem vállalta. A cáfolatnak szánt közlemény egyszerűen értékelhetetlen, pontatlanságokat, téves vagy szándékosan torzított állításokat tartalmaz, s egyértelmű, hogy egyetlen célja a szakszervezet és a hangját emelni bátorkodó vezetőjének a lejáratása. Én ennek állok elébe. Egyúttal megosztom saját, részletesen alátámasztott állításaimat, érveimet.

Tények és ferdítések

Pontatlan ismeretek és elferdítés – nagyjából ez a fő üzenete annak a közleménynek, amelyet a BKV sajtóosztálya fogalmazott meg, miután az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökeként azt nyilatkoztam több lapnak is, hogy a cégvezetésnek az új munkavállalóknak ígért mesés bérek és lehetőségek – mézesmadzagok – helyett a régiek megtartására, tisztességes fizetésekre, méltó munkakörülményekre, az emberek megbecsülésére kellene figyelnie. Azt is nyilvánosságra hoztam, hogy a járművezetők belegebednek a túlórákba, mert csak így tudják a megélhetéshez szükséges pénzt megkeresni. Ez végtelenül felbőszítette a menedzsmentet, olyannyira, hogy sajtóközleményben magyarázgatták azt a bizonyos bizonyítványt. Mondandójuk lényege: a szakszervezet és annak vezetője elferdíti a tényeket.

Azt állítottam, hogy a cégnek új munkavállalók toborzására és a régiek megtartására sincs stratégiája. A cégvezetés állítja, hogy van. Akkor viszont a gyakorlat és az elmélet fényévekre van egymástól – ezt viszont nemcsak én állítom, hanem szinte minden járművezető is.

Nyilatkozataimban hiányoltam a megfelelő béremelést – most is hiányolom –, amit a cég az elmúlt két év, valóban méltányolható százalékával igyekezett cáfolni. Két év akár egy évtizeddel szemben. Nem több tűzoltásnál.  

Állítom

Többszöri követelésünk ellenére sem javulnak a munkakörülmények, sőt, éppen ellenkezőleg. Folyamatosan romló feltételek mellett egyre nő a dolgozók terhelése. Hosszabbak a forgalmi számok, csökkennek a köztes idők. Az újabb feladatok beépítésével (pl. elsőajtós ellenőrzés, jegyárusítás) nem nő a menetidő. A korszerűbb, biztonságosabb autóbuszokkal önmagában is lassabban lehet teljesíteni a feladatot – lassabb ajtózárás, indulási sebesség visszafogása, stb. –, ami miatt állandósultak a késések, a végállomáson még az alapvető szükségletek elvégzésére sem jut idő.

Környei Éva maga nyilatkozta, hogy egy járművezető kiképzése 1,5-2 millió forint. Az nyilvánvaló, hogy szükség van új dolgozók kiképzésére, azonban szerintem ez irreálisan nagy pénz. Összesen 1 milliárd forint. Ezt a pénzt, illetve ennek az összegnek a nagyobb részét az itt dolgozókra fordítva sokkal kisebb lett volna a lemorzsolódás, s kevesebb újat kellene képezni.

Életpálya, BKV-módra

Környei BKV-s életpályáról beszél. Milyen életpályát tud biztosítani a cég akkor, ha 9 és fél hónap alatt (!) 530 új dolgozót kellett felvenni azok helyett, akik már rajta voltak az ominózus életpályán? 3800 járművezetőhöz képest az 530 az 14 százalék. Ha hozzávesszük a jogi igazgatóasszony nyilatkozatában bevallott 300 járművezetőt, mint hiányzó létszámot, akkor 830 főről van szó. Ez már csaknem 22 százalék. Ha 9,5 hónap alatt 530 dolgozót képezett ki, akkor egy év leforgása alatt 670 az új dolgozók száma. Hozzáadva a 300 hiányzót (hacsak nem áll meg az elszivárgás), akkor mintegy 1000 ember érintett. De a 670 is az összes létszám 17,5 százaléka. Ez egy év alatti cserélődés! Magyarul: öt és fél év alatt a teljes állomány lecserélődik.

Úgy tűnik, a dolgozók nem látják az életpálya ívét, ezért mennek el a vállalattól. Ha éves szinten 5 százaléknyian mennek nyugdíjba (BKV adat), akkor is ez a létszám annak a 4,5-szerese! Állításaival önmagának mond ellent a BKV.

Én azt állítom, ha a cég feltölti a létszámot, akkor a béreket a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben kell emelni, mert a rendkívüli munkavégzéssel szerzett jövedelem – értsd: túlóra – drasztikus csökkenésével kell számolni. Ez elérheti egyénenként a 30 vagy annál magasabb százalékot is. Aki ezt nem látja be, vagy tagadja, az nem mond igazat, netán nem akarja átgondolni a következményeket. Hosszú évek óta hangsúlyozza az EKSZ, hogy a dolgozókat a rendes munkavégzési idő alatt kell megfizetni. Nincs itt semmi önellentmondás, legalábbis nem az én részemről.

Ha valóban életpályamodellt szeretne a BKV felállítani, s nemcsak beszélne róla, de valóban vonzóvá tenné a körülményeket, akkor nem kellene új járművezetők képzésével foglalkoznia (legalábbis az autóbusz ágazatban), mert sorban állnának a jelentkezők. Ehelyett a vállalat hosszútávra berendezkedett új felvételekre, s ezzel éppen saját állítását cáfolja.

Félreértett humánstratégia

A humánstratégia lényege a munkaerő megtartása. A folyamatos, hosszú távra tervezett munkaerő-felvétel nem humánstratégia. Az tűzoltás. Tehát: a BKV, mint vállalat semmilyen stratégiával nem rendelkezik. Nem véletlen, hogy a jelenlegi vezérigazgató alatt folyamatos csökken a cég. Először kiszervezték a forgalomirányítást, menetrendkészítést, jegyértékesítést, jegyellenőrzést, stb. (BKK ). Később erre a sorsa jutott a teljes HÉV-, valamint az autóbusz-ágazat agglomerációt kiszolgáló része. Nem tudjuk, csupán erős gyanúnk van, mi következhet még. Az már biztos, hogy ha még több szeletet vágnak ki a cégből, akkor a vezérigazgató vagy a tulajdonos nem áll ki a BKV-ért, annak megtartásáért. Lehet, hogy egyedül a saját életpályamodelljén dolgozik a vezér? Mert az eseményeket elnézve, egyelőre csak ez tűnik biztosnak.

-gabo-

Hírek

ATV

atv.png

 

 

Bérszövetség 2

Országos akcióba kezdett a bérszövetség

Egyszerre indítottak kollektív munkaügyi vitát tucatnyi cégnél és intézménynél a szakszervezetek 

Akcióba léptek a bérszövetségbe tömörült szakszervezetek: a 0 százalékos béremelési ajánlatot megelégelve egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát a közszolgálati, a közszolgáltatói és a szociális területen, csaknem tucatnyi cégnél és intézménynél. Ez az első egységes megmozdulása a folyamatosan bővülő, mostanra országossá vált bérszövetségi mozgalomnak.

Ilyen még nem volt: egységesen és egyszerre kezdeményeztek tucatnyi cégnél és intézménynél kollektív munkaügyi vitát az önkormányzati köztisztviselői, közszolgáltatói, szociális és kulturális szférában működő szakszervezetek. Ezek azok a szervezetek, amelyek bérszövetségbe tömörülve tiltakoznak a 0 százalékos béremelés ellen, s minden lehetséges módon próbálják kiharcolni az érintett munkáltatóknál az egységesen legalább 6 százalékos keresetnövekedést – magyarázta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki a bérszövetség megmozdulásainak a koordinálását is vállalta.

Mint ismert, a szövetség tagjai a közelmúltban a fővárosi tulajdonú cégeknél dolgozók érdekében a főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek írt levélben kezdeményeztek bértárgyalást, s miután kiderült, továbbra sincs értékelhető ajánlat a közszolgáltató, valamint a közszolgálati ágazatban sem – értsd: változatlanul és egységesen 0 százalék –, megállapodtak, továbbra is együtt lépnek fel a legalább 6 százalékos keresetnövelés kiharcolásért.

A szövetség a megalakulása óta folyamatosan bővül. A 0 százalékos ajánlat ugyanis nemcsak a fővárosi közszolgáltatói, hanem a közszolgálati területen dolgozókat is sújtja, országszerte. Az összefogáshoz a megalakulása óta a BKV-nál és a BKK-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, valamint az FKF-nél, a FŐKERT-nél, az FTSZV-nél, a FŐKÉTUSZ-nál , és a BUDAPEST KÖZÚT-nál jelen lévő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 mellett csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) is. Ekkor vált országossá a béremelésért indított mozgalom.

Kordás kiemelte, a bérszövetség tagjai fontosnak tartják a munkahelyek megőrzését, a kollektív szerződések tartalmának a megvédését és esetleges kiegészítését, de béremelés nélkül mindez kevés.  Hozzátette: a szerveződésben résztvevők természetesen tisztában vannak a járvány okozta nehéz gazdasági helyzettel – s azzal is, hogy kormány tudatosan teszi tönkre az önkormányzatokat – a béremeléstől ennek ellenére nem tekinthetnek el, s további közös, egységes akciókat terveznek.

CLB
Generali biztosítások