BKVSOKK

Bérbefagyva

Előre bocsátom, az írásomban emlegetett bruttó 400 ezer Ft, melyet a BKV az új dolgozóknak ajánl, nem tévesztendő össze sem a BKV jelenlegi alkalmazottainak bérátlagával, sem a jelenlegi autóbuszvezetők bérének átlagával! Az elsőbe ugyanis teljesen eltérő munkaterületek vannak besorolva, a másodikat pedigabo.jpgg elvileg nem érheti el egy új dolgozó bére. Vagy mégis? Ebben az írásomban erre keresem a választ.

Csak tudnám, miért gondolja a BKV vezetése (?), hogy ezt el lehet adni. Hogy teljesen hülyére lehet venni dolgozót, olvasót egyaránt. Hiszen ők is tudják, mi is tudjuk, mivel egy asztalnál ülünk a bértárgyalásokon, ott soha nem hangzott el bruttó négyszázezres összeg az újonnan felvett buszvezetők bérezésére. Már a 2017-es megállapodásban szereplő 1300 Ft-os órabér is hosszas alkudozás következtében ment fel erre a szintre. De ez az óradíj „nem tud” bruttó 400 ezret. De még a jövő évi általunk (EKSZ) követelt 15 %-os emelés elérése esetén sem fogja tudni. A jelenlegi minimum óradíj eddig a plakátokon 200 ezer nettó fizetést jelentett, ami önmagában is kicsit rózsaszínű kép, szükséges hozzá a túlóra, meg az elvont pihenőnap, ha éppen nincs letiltva…

Csakhogy a nettó 200 ezer nagyjából bruttó 300 ezret ér. Azért itt van egy nem elhanyagolható 100 ezer Ft különbség! Ráadásul a BKV által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a jelenleg itt dolgozók bruttó keresetének az átlaga is csupán 346 ezer Ft, holott ebben lényegesen magasabb órabérek is szerepelnek azoknál, akik akár több évtizede itt dolgoznak. Ha tovább számolunk, az is kiderül, az általunk megfogalmazott 15 % bérfejlesztést követően sem fogja sem elérni, de még megközelíteni sem a célközönségnek számító új felvételesek bruttó bére a 400 ezret. Hiszen a már említett bruttó 300 ezer 15 %-a 45 ezer Ft, tehát ekkora emelést követően legfeljebb 350 ezer Ft lesz a bér, amivel az új dolgozókat csábíthatja a vállalat erre szakosodott területe. Őrült feltételezés lenne arra gondolni, ennek az emelésnek a kétszeresét tervezik az új felvételesek körében, bár a kiadott közlemény zavaros okfejtéséből mégis ez derül ki. Ugyanis nem cáfolják, inkább megerősítik a hirdetésben szereplő összeget, mikor azt kommunikálják a kezdőknek ajánlott 400 ezres fizetésekről, hogy a járművezetői munkakör bérezése, egy bonyolult, pótlékolt rendszer, melyben az egyéni jövedelmek nagymértékben függnek a munkavállaló egyéni vállalásaitól. Tehát reális a négyszázezres bruttó a kezdő járművezetők esetében. Hiszen a pótlékolás valóban emeli a bért, az egyéni vállalás viszont csak bizonyos korlátok között érvényesül. A vontatási pótlék csak csuklós vonalon jár, azok száma pedig véges. A műszakpótlék adott, benne is van mindez a bruttó háromszázban. Mint ahogy a túlóra és a pihenőnapon történő munkavégzés is, amit viszont a törvény 300 órában maximál évente. Tehát csak akkor valósulhat meg a 400 ezres bruttó, ha drasztikus béremelés lesz, nagyjából harminc százalék!

Azt viszont senki sem gondolhatja komolyan, hogy magasabb bérért vesz fel új embereket a vállalat, mint amennyit a jelenlegi dolgozóknak fizet. Arra ugyan van ígéret, egyedi elbírálással a gyakorlott, régi buszvezetőket magasabb óradíjjal is felvehetik, gyakorlati példákról azonban nem tudunk. Nyugodtan kijelenthetjük hát, jogos dolgozói várakozás, miszerint a kiajánlott bruttó bért átlagban el nem érők fizetését minimálisan erre a szintre meg kell emelni, aztán nyilván az eltöltött idő arányában a szükséges bérkülönbséget kiigazítani. Elég feszültséget jelentett az idei emeléskor, hogy a több éve itt dolgozók fizetése alig haladta meg az új emberekét.

-gabo-

Hírek

ATV

atv.png

 

 

Bérszövetség 2

Országos akcióba kezdett a bérszövetség

Egyszerre indítottak kollektív munkaügyi vitát tucatnyi cégnél és intézménynél a szakszervezetek 

Akcióba léptek a bérszövetségbe tömörült szakszervezetek: a 0 százalékos béremelési ajánlatot megelégelve egyszerre kezdeményeztek kollektív munkaügyi vitát a közszolgálati, a közszolgáltatói és a szociális területen, csaknem tucatnyi cégnél és intézménynél. Ez az első egységes megmozdulása a folyamatosan bővülő, mostanra országossá vált bérszövetségi mozgalomnak.

Ilyen még nem volt: egységesen és egyszerre kezdeményeztek tucatnyi cégnél és intézménynél kollektív munkaügyi vitát az önkormányzati köztisztviselői, közszolgáltatói, szociális és kulturális szférában működő szakszervezetek. Ezek azok a szervezetek, amelyek bérszövetségbe tömörülve tiltakoznak a 0 százalékos béremelés ellen, s minden lehetséges módon próbálják kiharcolni az érintett munkáltatóknál az egységesen legalább 6 százalékos keresetnövekedést – magyarázta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki a bérszövetség megmozdulásainak a koordinálását is vállalta.

Mint ismert, a szövetség tagjai a közelmúltban a fővárosi tulajdonú cégeknél dolgozók érdekében a főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek írt levélben kezdeményeztek bértárgyalást, s miután kiderült, továbbra sincs értékelhető ajánlat a közszolgáltató, valamint a közszolgálati ágazatban sem – értsd: változatlanul és egységesen 0 százalék –, megállapodtak, továbbra is együtt lépnek fel a legalább 6 százalékos keresetnövelés kiharcolásért.

A szövetség a megalakulása óta folyamatosan bővül. A 0 százalékos ajánlat ugyanis nemcsak a fővárosi közszolgáltatói, hanem a közszolgálati területen dolgozókat is sújtja, országszerte. Az összefogáshoz a megalakulása óta a BKV-nál és a BKK-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, valamint az FKF-nél, a FŐKERT-nél, az FTSZV-nél, a FŐKÉTUSZ-nál , és a BUDAPEST KÖZÚT-nál jelen lévő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 mellett csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) is. Ekkor vált országossá a béremelésért indított mozgalom.

Kordás kiemelte, a bérszövetség tagjai fontosnak tartják a munkahelyek megőrzését, a kollektív szerződések tartalmának a megvédését és esetleges kiegészítését, de béremelés nélkül mindez kevés.  Hozzátette: a szerveződésben résztvevők természetesen tisztában vannak a járvány okozta nehéz gazdasági helyzettel – s azzal is, hogy kormány tudatosan teszi tönkre az önkormányzatokat – a béremeléstől ennek ellenére nem tekinthetnek el, s további közös, egységes akciókat terveznek.

CLB
Generali biztosítások