Hírek

A szakszervezet megoldást követel

A szakszervezet megoldást követel

Védelmet kérnek az egyre gyakoribb támadások ellen a BKV-sofőrök,

legalább azokon a járatokon, amelyeken nyitott ülésen kell vezetniük. Nemcsak megfelelő vezetőfülke, de a buszok többségén jól működő kamerarendszer sincs, amely rögzítené a konfliktusokat, a járművezetők bántalmazását. A szakszervezet megoldást követel: megfelelő fülkéket és kifogástalan kamerarendszert. Amennyiben a helyzet nem javul, az Egységes Közlekedési Szakszervezet a munkavédelmi hatósághoz fordul.

Európai gyakorlatra hivatkozva nem hajlandó a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) eleget tenni a buszsofőröket képviselő szakszervezet követelésének: alakítson ki megfelelő védelmet a sofőrök számára. A BKK európai trendekre hivatkozva nem hajlandó átalakítani a nyitott üléseket. A járművezetőket képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet szerint azonban ez csak kifogás, hiszen az egyes országok adott utazási kultúrája szerint változó a helyzet: vannak városok, ahol teljesen zárt fülkében, máshol pedig mindenféle védelem nélkül, gyakorlatilag az utasokkal egy légtérben dolgoznak a buszvezetők. Ez az utóbbi gyakorlat kezd nálunk is általánossá válni, holott a magyar utazási kultúra nem ezt, hanem az ellenkezőjét: a lehető legbiztonságosabb kialakítást indokolja. Magyarországon nem lehet védtelenül hagyni a járművezetőket – szögezi le Nemes Gábor elnök a buszsofőrök tapasztalatai alapján. A hazai városi közlekedésben kialakult jelentős feszültséget a sofőrök érzik elsőként, az utasok minden elégedetlenségi megnyilvánulása rajtuk csattan, gyakran minősíthetetlenül durván: szidalmazzák, leköpdösik, megfenyegetik, s ezek után még fel is jelentik őket. A BKK elvtelenül utas-barát – mondhatni, sofőrellenes -, ezért még a nyilvánvalóan alaptalan feljelentést is a járművezetőnek kell bizonyítékokkal alátámasztva hetekig tartó meghurcoltatás árán cáfolnia – állítja Nemes. Vannak ugyan kamerák a járművek többségén, amelyek éppen az ilyen esetekre – bizonyítékul – szolgálnának, ám jó magyar szokás szerint egy részük csak képet rögzít, hangot nem, ráadásul gyakran üzemképtelenek.  De ha mégis sikerül összehozni a képet és a hangot is, mire bizonyítási szakaszba lép egy feljelentési ügy, a vitatott esetnek nyoma sincs, az előírás szerint ugyanis a felvételeket 16 naponta meg kell semmisíteni. Ez egy csapda, amibe a járművezetők naponta belesétálnak, s nem tudnak biztonsággal a forgalomra figyelni – szögezi le az elnök, aki emlékeztet: az EKSZ többször is jelezte a cégvezetésnek és a BKK illetékeseinek is, hogy a helyzet tarthatatlan és veszélyes. A BKK azonban hárítja a felelősséget, halogatja a megoldást.

A sofőrök tapasztalata szerint azokon a járatokon, amelyeken nincs fülke, az utasok egy meghatározó része szinte kényszert érez a járművezetővel való beszélgetésre, adott esetben a kötözködésre. A vezető azonban percenként végez valamilyen nagy figyelmet igénylő manővert, ezért nem traccsolhat menet közben – szögezi le Nemes. Sokan ezt is zokon veszik. Úgy tűnik, ilyen helyzetben a buszvezető nem tud jól reagálni: ha a forgalomra figyel és nem válaszol, az bőszíti fel az indulatos kötözködőt, ha pedig válaszol, abból biztosan szóváltás kerekedik – állítja Nemes Gábor. Ennél a pontnál viszont ő emlékeztet a nemzetközi gyakorlatra: a legtöbb országban korszerű, jól működő kamerarendszer rögzít mindent, ami a fedélzeten folyik, s a felvételek döntő bizonyítékként szolgálnak..

A régi Ikarus autóbuszok helyett az utóbbi időben szinte kizárólag fülke nélküli járművek állnak forgalomba, függetlenül attól, hogy használt vagy új beszerzésű autóbuszokról van szó. Ez ráadásul a vagyonbiztonságot is veszélyezteteti, mivel a járművezető nem tudja elzárni sem a kötelezően ráerőltetett jegykészletet – illetve az aznapi bevételt –, sem pedig a személyes értéktárgyait, amikor elhagyja a járművet.

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet mielőbbi megoldást sürget, ám amennyiben a BKK nem mutat hajlandóságot erre, az EKSZ a munkavédelmi hatósághoz fordul.